Elhízott gyerekek …Genetikai determináció vagy szülői figyelmetlenség?
QUINTESS MÉDIAKLUB, 2009. JÚNIUS 17.
Mit tehet a család, hogy a génekben esetleg jelen lévő egészségügyi kockázatoknak idejében elejét vegye, hogy gyermekeink képességei akadálytalanul kifejlődhessenek, egészséges és harmonikus felnőtteké váljanak? A Quintess Médiaklub rendezvényén a szülői felelősség új dimenzióiról a téma legavatottabb tudósaival – Dr. Fekete György gyermekgyógyász és Dr. Ranschburg Jenő, pszichológus professzorokkal – beszélgetett Marton István professzor, a Quintess tudományos igazgatója. A felkért előadók mellett szót kapott Dr. Luczay Andrea, gyermekgyógyász is, aki a Quintess gyermekprogram munkatársa.
„A Quintess a betegségmegelőzés otthona” - mondta bevezetőjében Karádi Pál, a Quintess alapítója, aki küldetésének tekinti, hogy minél több emberhez jusson el az az ismeretanyag, tudás, amelynek segítségével életmódváltás és ennek eredményeképpen hosszabb és egészségesebb élet várható.
„A genetika, az orvoslás és pszichológia integrálásával fel lehet mérni a hajlamokat és szisztematikusan célzottan csökkenteni lehet a kockázatokat és a személyre szabott életmód programokkal hihetetlen jó eredményeket lehet elérni.
De felismerhetőek-e a felnőttkori betegségek előjelei a gyerekkorban? Amennyiben igen, ez megváltoztatja a szemléletet a gyereknevelés feladatával kapcsolatban. Egyénre szabott programjaink segítségével bizonyos felnőtt kori egészségügyi kockázatok már gyermekkorban felismerhetők, és célzott módon, az életmód megváltoztatásával kezelhetők. Mindezek pozitívan befolyásolják a programban résztvevő gyermekek jelenlegi, de későbbi életminőségét is”.– mondja Karádi Pál, akinek meggyőződése, hogy a tudományos eredmények közkinccsé tételében a médiának kulcsszerepe van, a felelősségteljes kommunikátorok feladata, hogy az eredmények és az ezekből adódó prevenciós lehetőségek híre eljusson a nagyközönséghez.
Dr. Fekete György előadásában tudományos alapossággal, de a laikusok számára is érthetően mutatta be a megdöbbentő tényeket: hazánkban óriási mértékű, 35%-os a gyermekkori elhízás, a 18 év alatti gyerekek sokasága visel tíz, húsz, sőt harminc kg súlytöbbletet. A gyermekkori elhízás megbetegedési ok és okozat is egyben. Az ma már köztudott, hogy számos súlyos betegség és a felnőttkori elhízás egyik oka a gyermekkori túlsúly. „Mintegy harminc olyan tünet együttest ismer az orvostudomány, amelynek vezető tünete az elhízás, de ennél is jóval több életmódbeli, kulturális okot lehet felmutatni.” – tudtuk meg Fekete professzortól. A gyermek elhízása családi probléma, amennyiben a család az, amely a környezeti hatásokat determinálja. A gyorséttermek, a TV vagy számítógép előtt eltöltött órák helyett mozgással, családi közösségben aktívan eltöltött idővel megelőzhető az elhízás és így annak az egész életre kiható káros következményei.
„A gyermekkori rendellenességek okait keresve mindig eljutunk a családhoz, annak széteséséhez, a család életén belüli diszharmóniához, a szülő–gyermek kommunikáció problémájához.” – mondja Dr. Ranschburg Jenő. „Az ember személyiségének, főleg bizonyos mentális állapotainak fejlődése olyan, mint a hőre keményedő műanyag. Kezdetben még remekül lehet formálni, s ahogy formálódik, egyre inkább megszilárdul. Attól kezdve legfeljebb törni lehet, formálni már nagyon nehéz.” Ranschburg professzor egy másik nagyon veszélyes szempontra is felhívta a figyelmet: a kövérség stigmatizál, a kövér gyerekek gyakran válnak agresszív társaik áldozatává, és ezek a lélektani terhek szintén egész életére meghatározóak lehetnek.
Mindkét előadó kiemelte a korai, az élet első ötven hónapjának jelentőségét és azt, hogy szokásaink, mintáink az élet legkorábbi szakaszaiban épülnek be, válnak személyiségünk részévé, ilyenkor lehet gondos figyelmes neveléssel ezeket úgy alakítani, hogy az élet későbbi szakaszaiban is jól szolgáljanak.
„Periculum in mora” (veszedelem rejlik a késedelemben) – Idézte Fekete professzor Liviust ezzel is nyomatékosítva a szülői felelősséget a minél korábbi tudatos nevelésben.
Marton István professzor arról beszélt, hogy a Quintessben komplex genetikai és klinikai állapotfelmérő analízissel egy olyan preventív szemléletet és protokollt alkalmaznak, amely Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is újnak számít. Az emberi élettartam, egészségi állapot, testalkat, a különféle betegségekre való fogékonyság, de még a gyógyszerek hatása is nagy részben függ a génektől és azok egyéni variációitól. „Ezért fontos, hogy ismerjük – és lehetőleg minél korábban - a génjeink által determinált adottságainkat
„A genetikai vizsgálat a valódi megelőzéshez ad támpontokat az egyénnek és az orvosnak egyaránt. A valódi megelőzés azt jelenti, hogy már akkor védekezünk, amikor még kóros eltérés nincs. Valódi megelőzés pl. az immunizálás - nem várjuk meg, hogy a gyermeknek lesz-e diftériája vagy sem, inkább beadatjuk a megfelelő védőoltást. Valódi megelőzés az is, ha tudjuk, hogy ha esetleg a magas vérnyomás kialakulására különösen nagy a hajlamunk, akkor idejében megtesszük a szükséges lépéseket - csökkentjük a só fogyasztást, sok zöldséget eszünk, igyekszünk nem elhízni, és jó korán megtanuljuk, miképpen kell a belsőfeszültséget, stressz hatásokat csökkenteni. Az ember sorsát, betegségek alakulását nem csak a gének határozzák meg, nagy szerepe van az életmódnak is. Ha valakinek genetikai okokból fokozott az esélye például a szívinfarktusra, az a betegség kialakulását gyorsítja azzal, ha dohányzik, zsíros ételeket fogyaszt, elhízik, vagy lassítja, ha sok zöldséget és kevés zsíros ételt, ha hetente több napon is mozog egy- egy órát
Dr. Luczay Andrea elmondta, hogy 2009 nyarán indul a Quintess gyermekprogram, amelynek célja, hogy a vizsgált gyermekek aktuális állapotának és rizikófaktorainak ismeretében egyénre szabott javaslatokat tegyen az életmódra vonatkozóan, segítse a gyermeket és családját a javasolt életmód egyes elemeinek (táplálkozás, mozgás, stresszoldó stratégiák, hygene) elsajátításában. A gyermekkor az élet legfogékonyabb időszaka, az ilyenkor bevezetett szokások illetve minták - legyenek azok akár a táplálkozásra, akár a rendszeres mozgás szükségességére irányulók - szerves részként épülnek be a gyermek mindennapi életébe, és felnőtt korban is integráns részévé válnak. „A génvizsgálatok által fontos támpontokhoz jutunk a trombóziskészség, szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás. csontritkulás, gyógyszerlebontási, hormonális anyagcsere, zsíranyagcsere zavarok, érelmeszesedés, elhízás, krónikus gyulladások, tumor képződés genetikai kockázatát illetően.” – tudtuk meg Luczay doktornőtől.