Anti-aging − healthy aging?! |
Nagyon nehéz az idegen szavak magyar megfelelőjének megtalálása. Már az „aging” angol kifejezés fordítása sem egyértelmű, mert bár általában korosodást szoktunk érteni ezen fogalom alatt, azonban tudatunkban az aging az öregedéssel kötődik össze. Valószínűleg ez vezetett ahhoz, hogy a nemzetközi kifejezéstárban megjelent az anti-aging fogalom, ami az öregedés jeleinek és folyamatának leállítását, lassítását esetleg szerencsés körülmények között visszafordítását jelentette. Az anti-aging, mint egészségügyi irányzat nem csak a bulvársajtó, napilapok, de szakfolyóiratok, kongresszusok, megbeszélések témája is lett.
Mintegy 15 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban a problémával foglalkozó szakemberek egy csoportja, létrehozta az American Association Anti Aging AAAA társaságot, szövetséget. A gyorsan népszerűvé váló társaság az életkori változások külső megjelenésének eltakarásában, kozmetikai, plasztikai beavatkozások hirdetésében és technológiájának kidolgozásában és terjesztésében ért el nemzetközi sikereket. Az amerikai kezdeményezés hatása a világ egyéb területeire így Európába és hazánkba is begyűrűzött. Később az anti-aging vonalból, koncepcióból kivált, elkülönült az egészségtudomány speciális ága, mely az életkorral összefüggő biológiai változások tudományos elemzésével, értékelésével és ennek tudatában előjelzésével, esetleges befolyásolásával foglalkozott. Ezen szemlélet követői, a biológiai folyamatok ismeretében, nem az öregedés ellen (anti-aging) küzdenek, hanem annak megelőzésével, irányításával, befolyásolásával (healthy-aging) foglalkoznak.
Mivel a sajtó és a közérdeklődés általában a jelenségek egyszerű értelmezését igényli, a tudományos szemlélet háttérbe szorult a populáris anti-aging propagandával szemben, melynek érdeme és értéke, hogy felhívta a közvélemény figyelmét arra a fontos társadalmi, politikai, gazdasági, biológiai, egészségi jelenségre, hogy a föld népességének összetétele drámaian megváltozik. A XXI. században az emberek a világ minden pontján, de különösen a gazdagabb országokban, így Európában, hosszabb életet élhetnek. Ha ez a hosszabb élet jobb életminőséggel társul, akkor a következményes gazdasági, társadalmi és szociális problémák kevésbé vagy később fognak megjelenni.
Valójában nem az a lényeg, hogy milyen kifejezéssel illetjük a hosszabb minőségi életévek elérésére tett erőfeszítéseink összességét, sokkal fontosabb annak a szemléletnek a terjedése, hogy végre hazánkban is egyre többen gondolnak jövőjükre, gondolnak arra, hogy ma már hatvanéves kor felett is lehet teljes életet élni (szellemi, fizikai, szexuális, intellektuális vonatkozásban). Ennek záloga az egészséges életmód, megfelelő mozgás, táplálkozás. Összefoglalva tehát nem a megnevezés − az angol anti-aging, healthy- aging vagy a magyar egészséges öregedés − megfogalmazása, hanem gyakorlati megvalósítása mindennapi életünk kihívása.
Prof. Marton István