A legkorszerűbb diagnosztika és terápia az anti-aging medicinában |
Az anti-aging medicina célja, hogy az öregedéssel járó leépülés és működési képtelenségeket okozó kórformákat időben felfedezze és megszüntesse. A medicina a legkorszerűbb diagnosztikai és terápiás eszközöket alkalmazza a kóros folyamat mielőbbi azonosítása és lehető leghatékonyabb kezelés érdekében.
Prevenciós módszerek, vizsgálatok
A megelőzés (prevenció) három fázisra osztható: az elsődleges prevenció a betegségek elkerülésére törekvő magatartást jelenti. Másodlagos prevencióról beszélünk, ha már kialakult kóros állapot esetén a súlyos betegség kialakulása ellen küzdünk, és harmadlagos a prevenció, ha már betegség áll fent, de igyekszünk minél kevesebb szövődménnyel kigyógyulni belőle. Például a rendszeres sport az elsődleges prevenció, a szövődménymentes vérnyomásbetegség kezelése a másodlagos, a kialakult infarktus gyógyszeres kezelése a harmadlagos prevenció tárgykörébe tartozik.
A megelőzésben kiemelkedően fontos szerepe van a szűrővizsgálatoknak. A szűrés a már kialakult, de még tünetmentes kockázati tényező felderítését jelenti, tehát másodlagos prevenciós technika.
A kóros elváltozás mielőbbi felfedezésére törekvő eljárások közé tartozik például a szívinfarktus kockázatának vizsgálata. Egy Framingham nevű kisváros lakosságát évtizedek óta követő vizsgálat minden korábbinál pontosabban meghatározta a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának rizikóját. Online letölthető kockázat-becslő kalkulátorok állnak rendelkezésre, többek között e vizsgálat alapján készült kalkulátor. Ezek segítségével vérnyomásunk, vérzsírszintünk ismeretében kiszámíthatjuk, hogy mekkora eséllyel szenvedünk el akut szív-érrendszeri eseményt tíz éven belül. (1 mmol/l koleszterin 38,8 mg/dl-nek felel meg).
Ajánlott vizsgálatok –"klasszikus" klinikai kivizsgálás
Klasszikus vizsgálat a tüdőszűrés vagy a rutin klinikai laboratóriumi vizsgálat, ideértve a vér alakos elemeinek, a szérum és a vizelet kémiai összetevőinek a vizsgálatát is. Ez utóbbiakkal a vérképzőszervi betegségek, a máj és a vesék állapota mérhető fel.
Ajánlott az alábbi vizsgálatokat rendszeresen, bizonyos életkor felett akár évente elvégezni:
1. Hemoglobin és hematokrit
2. Vérnyomás
3. Mammogram
4. Kolorektális daganatszűrés
5. Éhgyomri vércukorszint
6. Szérum HDL és teljes koleszterin
7. Bőrvizsgálat melanóma és egyéb bőrdaganat kizárására
8. Csontsűrűség vizsgálat
9. Hüvelyi kenet vizsgálat daganatszűrésre
10. PSA (Prostata Specific Antigen) a prosztata karcinóma legkorábbi diagnosztizálására
11. Pajzsmirigy stimuláló hormon, pajzsmirigy hormon
12. Tuberkulin próba
13. Látásvizsgálat
14. Chlamydia próba (a leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzés, amely a kismedencei szervek többnyire tünetmentes gyulladását okozza, és mindössze egyszeri gyógyszerbevétellel kiirtható. A meddőségek egyik leggyakoribb oka. Egy másik Chlamydia fajtának pedig az arterioszklerózis kialakulásában tételeznek fel szerepet.)
15. EKG
Gyulladás markerek vizsgálata
A lappangó, minimális tünetekkel járó vagy teljesen tünetmentes gyulladások csökkentik az élettartamot, ezért törekedni kell a kiszűrésükre és rendezésükre. Ilyen gyulladások lehetnek az ízületekben, a légutakban, a tápcsatornában, okozhatják baktériumok, gombák, élősködő egysejtűek, vírusok.
Az érelmeszesedéssel specifikusan kapcsolatba hozható kórokozók a cytomegalovirus (CMV), a Helicobacter pylori és a Chlamydia pneumoniae. A C. pneumoniae-t rendszeresen kimutatják az ateroszklerotikus plakkokban, ezért feltételezik, hogy szerepük lehet az érelmeszesedéssel kapcsolatos gyulladásos reakcióban.
A gyulladás markerek közül különösen a C-reaktív protein, az Interleukin 6 és a fibrinogén bizonyult fontosnak. A C reaktív protein szintjének már enyhe emelkedését is erősebb markernek találták a koleszterinszint emelkedésénél mind a szívinfarktus, mind pedig az Alzheimer betegség kockázatának előrevetítésében.
Alzheimer-betegség – Apolipoprotein E genotipizálás
A leggyakoribb genetikai meghatározója az Alzheimer-betegség korai formájának, a becslések szerint a kockázat ötven százalékban ennek a génnek a variációitól függ. Az ún. e2 allélnek védő hatása van, míg az e4 -ből minél több van, annál nagyobb a valószínűsége a korai kezdetnek.
Ennek ellenére az összefüggés nem teljesen direkt, nem mindenkinél fejlődik ki, aki hordozza, és kifejlődhet olyanoknál, akik nem hordozzák. Az Alzheimer-betegség egyik fontos gyógyszerére, az acetilkolineszteráz-bénító tacrinra az e4-hordozók kevésbé reagálnak.
A biológiai életkor meghatározása
Az anti-aging szemlélet egyéb tényezők vizsgálatát is fontosnak tartja. A biológiai életkor fogalma a kronológiai életkorral szemben a szervezet valódi elöregedettségét vagy megtartott fiatalosságát igyekszik megragadni. Nem egyetlen marker, hanem markerek sorozata alapján becsülhető meg. Az egyik legnépszerűbb ilyen irányú vizsgálat az ún. Hochschild vagy H-Scan, amely a következő altesztekből áll:
Szenzoros rész
1. A legmagasabb hallható hang
2. A szem alkalmazkodóképessége
3. A vibráció érzékenység
Motoros rész
4. Mozgási sebesség
5. Mozgás idő döntési helyzetben
6. Alternatív gomb nyomogatása
Kognitív rész
7. Memória
8. Auditoros reakcióidő
9.Vizuális reakcióidő
10. Reakcióidő döntési helyzetben
Tüdőkapacitás vizsgálata
11. Forszírozott vitálkapacitás
12. Forszírozott kilégzési térfogat
A tesztelés végén a nemhez, korhoz képest számított eredmény színes ábrán ábrázolható. A H-Scan módosított változata a Quintess Club kockázatbecslő programjaiban hozzáférhető.
Az allosztatikus terhelés és a kumulatív kockázat vizsgálata
Amíg egyes élettani paraméterek állandó értéket mutatnak, addig mások tág határok között változhatnak külső tényezők hatására. A szervezet folyamatosan változik, hogy stabil állapotban maradhasson. Az alkalmazkodás mechanizmusai azonban további terhelést jelentenek, például a cukorterhelést követő inzulinkiáramlás, a stresszt követő magas kortizolszint stb. formájában. A megterhelő alkalmazkodás másodlagos következményei – ha tartósan meghaladják a normális működés szintjét – halmozódva vezetnek a szervezet elhasználódásához. A sikeres alkalmazkodás állapotát újabban allosztázisnak is nevezik, az allosztázis fenntartását a normális szintet meghaladó alkalmazkodási igény esetén allosztatikus megterheltségnek (allostatic load, AL) hívják.
A szervezet ellenregulációjának mértékét mutatják egyes biomarkerek. Egy modell kiemel 10 biomarkert, melyek információt adnak a hormonális rendszer legfelsőbb vezérléséről, a szimpatikus/vegetatív idegrendszer, a kardiovaszkuláris szisztéma és a szervezet metabolikus rendszereinek állapotáról, és így, együttesen jósolják meg a közeli megbetegedést, mentális hanyatlást és halált.
Az eredményeket összesítik: a magas pontszám megjósolja a kardiovaszkuláris eseményeket, a fizikai és a szellemi teljesítőképesség csökkenését és a halálozást. Fontos, hogy egyik paraméternek sincs erős jósló értéke, csak a teljes készletnek, ami alátámasztja azt a hipotézist, hogy a kimenetel a működési zavarok globális szintjétől függ.
Dr. Eisler Olga