Ornish módszerrel az emlőrák kiújulása ellen |
Quintess Rózsa Program tudományos háttere
A rosszindulatú daganatos kórképek kialakulásában az életmódnak és a társadalmi, környezeti hatásoknak döntő szerepe van. A három legfontosabb életmódbeli tényező a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a megbillent lelki egyensúly (stressz, a depresszió, a szorongás, az erős megfelelési kényszer, vagy az önérdek érvényesítés hiánya).
Ugyanakkor az utóbbi évtizedek orvostudományi kutatásai bebizonyították: átfogó életmód-változtatással megelőzhetjük, megállíthatjuk és akár vissza is fordíthatjuk a leggyakoribb és legveszélyesebb betegségek előrehaladását. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a pozitív változások nagyon hamar, meglepően gyorsan bekövetkeznek. Úgy tűnik: szervezetünk bámulatos energiákkal rendelkezik önmaga gyógyítására, ha megadjuk számára az esélyt. Programunk tudományos bizonyítékokon alapul és figyelembe veszi az európai és hazai primer, szekunder és tercier prevenciós ajánlásokat is. Alapvető egységei: helyes táplálkozás, mozgás, stresszoldó stratégiák.
Az onkológiai kezelések néhány évtizedes története során már a 20. század hetvenes-nyolcvanas éveiben megfogalmazódott a túlélésre törekvő kezelések mellett a minőségi túlélést célul kitűző szemléletmód szükségessége. Ez egyrészt az onkológiai kezelések személyre szabottságában, a célzott terápiák térhódításában, a kezelések melletti gyógyszeres szupportációk fejlődésében, másrészt az életminőséget javító életmódi tényezők kutatásában nyilvánult meg. Az utóbbi területen áttörést jelentett a Spiegel Study (Stanford University School of Medicine), melynek során áttétes emlőrákos nőknél igazolódott, hogy egy éven át heti 2 óra támogató csoportban való részvétel nemcsak az életminőséget javítja, hanem a túlélési időt is növeli (Spiegel, D. – Bloom, J. R. – Yalom, I.: Group Support for Patients with Metastatic Cancer. A Randomized Outcome Study. Archives of General Psychiatry. 38, 5, 527–533; 1981)
Később – annak ellenére, hogy cáfolatok is születtek a túlélési időt illetően (Group therapy does not prolong survival in metastatic breast cancer Evidence-based Oncology – Volume 3, Issue 2, June 2002) – elindult egy olyan folyamat, amely az életmódi tényezők megváltoztatásával kívánta megtámogatni az onkoterápiás kezelések hatékonyságát és eredményességét a minőségi túlélés tekintetében (WINS, WHEL, LISA study).
A jelenlegi, szerteágazó vizsgálatok, bár sokfajta eredményt hoztak, egy ponton megegyeznek: az életmódváltás és a csoporterő jelentősen javítja az emlődaganatos betegek életminőségét. Áttörést jelentett a dr. Dean Ornish, a kaliforniai egyetem orvos-professzora által vezetett, több mint harminc évvel ezelőtt elindított kutatássorozat, amely tudományosan igazolta, és hiteles orvostudományi közleményekben publikálta, hogy a súlyos koszorúér-betegség progressziója átfogó életmódváltással megállítható (JAMA, Lancet, Circulation, American Journal of Cardiology). A program integrálja a tradicionális és a legújabb „high-tech” medicina tudományos kutatásokkal bizonyított („evidence based”) eredményeit.
Ornish és munkatársai legújabb, randomizált, kontrollált vizsgálatai arra utalnak, hogy a fenti életmódváltás bizonyos körülmények között megállítja és visszafordítja a prosztatarák progresszióját is (Prostate Cancer Lifestyle Trial INTENSIVE LIFESTYLE CHANGES MAY AFFECT OF THE Prostate Cancer Progression Journal of Urology, The, Volume 174, Issue 3, Pages 1065-1070; D ORNISH, G. Weidner, W. Fair, R. Marlin, E. PETTENGILL, C. RAISIN, S. Dunn Emke, L. CRUTCHFIELD, F. Jacobs, R. Barnard). A kutatás keretében szövettanilag igazolt prosztatadaganat esetén úgynevezett „watchfull waiting” (pT0,N0,M0,G1) stádiumban, meghatározott beválasztási feltételek alapján (PSA 4-10/ng/ml, Gleason<7) végeztek vizsgálatokat. Az életmódváltó csoportnál (csaknem vegetáriánus étrend, heti 6x30 perc séta, stresszoldás, jóga, légző gyakorlatok, imagináció, progresszív relaxáció, heti 1 támogató csoportfoglalkozás) a PSA monitorozás szignifikáns eltérést mutatott ki a betegség előrehaladását illetően, a kontrollcsoporttal szemben, ahol nem volt feladat az életmódváltás, de szabadon választhattak a lehetőségek között. Még markánsabb eredmény volt az, hogy a prosztata ráksejtek (LNCaP) in vitro növekedését a kísérleti csoport vére 70, míg a kontrollcsoporté csak 9 százalékban gátolta.
A kutatások arra utalnak, hogy az átfogó életmódváltás befolyásolja a gének expresszióját is, bekapcsol („turning on”, „upregulating”) bizonyos betegség-gátló, és kikapcsol („turning off”, „downregulating”) bizonyos betegség-előidéző géneket, így kedvező hatása lehet a prosztatarákra, és az emlőrákra is.
Ornish eredményeinek hitelességét jelzi, hogy Spektrum elnevezésű átfogó életmód-programját az Egyesült Államok kongresszusának jóváhagyásával és támogatásával egy amerikai biztosító finanszírozza (Medicare). Ugyancsak fontos tény az is, hogy a telomeráz-aktivitás kutatásában kifejlett tevékenysége elismeréseképpen a 2009. évi orvosi Nobel-díjat (más kutatókkal megosztva) a professzor kutatócsoportjának egyik tagja, dr. Elizabeth Blackburn kapta. A „Prostata cancer lifestyle study” során vizsgálták ugyanis a mononuclearis sejtek telomeráz aktivitásának változását is, és azt tapasztalták, hogy rövid idő alatt jelentősen, szignifikánsan megemelkedett az életmódváltás hatására. Mint tudjuk, a mononuclearis sejtek termelik többek között a TNF alfa daganatellenes cytokineket. (Increased telomerase activity and comprehensive lifestyle changes: a pilot study. Lancet Oncol. 2008 Nov;9(11):1048-57).
Hivatkozva az Európai Rákkódex állásfoglalásaira, hazánkban Eckhardt Sándor professzor már a 20. század kilencvenes éveiben felhívta a figyelmet mind a primer, mind a szekunder és tercier prevenció fontosságára a daganatos betegségek tekintetében.
A 2006-ban meghirdetett Nemzeti Rákellenes program ugyancsak célul tűzte ki a megelőzés (primer prevenció) és a rehabilitáció (tercier prevenció) ügyét. Állást foglal a dohányzás, elhízás és a nem megfelelő táplálkozás kóroki szerepe tekintetében, és hangsúlyozza a rehabilitáció fontosságát is. Szorgalmazza egyúttal egy tanácsadó szolgálat működtetését, amely segítséget nyújt a különböző hatékony alternatív gyógyító eljárások elérésében. Természetesen ma már nem alternatív terápiákról beszélünk, hiszen világszerte elindultak olyan vizsgálatok, ahol az életmód szerepét vizsgálták, vizsgálják a relapsus megelőzésben, így a nómenklatúra inkább az integrativitás felé hajlik. A Nemzeti Rákregiszter 2008-ban több mint 7.000 új emlőrák esetet jegyzett. A betegek közül több mint 4.000 nő 65 év alatti, és több mint ezer nő 50 év alatti. A korábbi évek statisztikája kisebb- nagyobb ingadozásokkal hasonló.
A Quintess Rózsa Program célja az emlőrák relapsus megelőzése, a tercier prevenció jegyében. A program kialakításakor az amerikai tapasztalatok mellett figyelembe vették az európai és hazai primer és tercier prevenciós ajánlásokat is.