Mi az epigenetika? Hogyan befolyásolja az életmód a génjeink működését? |
Az utóbbi években egy új terület, az epigenetika indult fejlődésnek, amely az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja. Ezen mechanizmusokat többek között olyan külső faktorok befolyásolják, mint a táplálkozás, a stressz és a testmozgás.
QUINTESS TUDÓSKLUB
Sajtóbeszélgetés
Ma már a tudósok számára világosnak tűnik, hogy a DNS merev alapszerkezete a maga 46 kromoszómájával és 26000 génjével, csak az egyik eleme az emberi sejt bonyolult genetikai gépezetének. Habár az alapszerkezetben tárolt 3200 MB-nyi információ az emberiség egészében 99,9% átfedést mutat, a gének kifejeződése külső megjelenésünkben, anyagcserénkben és betegségeink előfordulása tekintetében mégis végtelenül változatos.
De hol vannak a válaszok, ha a DNS és egyenként a gének szintjén nem találjuk meg? Az utóbbi években egy új terület, az epigenetika indult fejlődésnek, amely az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja. Az epigenetika kifejezés a genom kifejeződésének mindazon változásaira utal, amelyeket nem mutációk vagy a DNS bázissorrend változásai okoznak. Más szavakkal az epigenetika a többszörös szabályozó mechanizmusokat foglalja magába, mely a genetikai szerkezet “felett” (görög – epi) működnek. Ezen mechanizmusokat többek között olyan külső faktorok befolyásolják, mint a táplálkozás, a stressz és a testmozgás. Az epigenetika tehát azokat a külső tényezőket foglalja magában, amelyek hatással vannak a genom aktivitására.
A telomérák, a kromoszómák stabilitásának védelmét szolgáló sapkaszerű képződmények, szintén epigenetikus kontroll alatt állnak. A telomérák minden sejtosztódás alkalmával rövidülnek, pillanatnyi állapotuk információval szolgálhat a sejt életkoráról és bizonyos betegségek rizikójáról, azok progressziójáról, egyes rákbetegségek, mint például az emlő-, a prosztata-, a vastagbél-, a hólyag-, a fej és nyaki tumorok, valamint a tüdő- és veserák gyors lefolyásáról. A telomérák rövidülését a telomeráz enzim ellensúlyozza. Az olyan ismert káros életmód-faktorok, amelyek a rák és szív-érrendszeri betegségek kialakulását is elősegítik, szintén hatással vannak ezen enzim működésére. Dr. Dean Ornish nemrégiben megjelent tanulmánya elsődleges bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az olyan átfogó életmód változtatás, amelybe a megfelelő táplálkozás, mozgás és stressz-csökkentés is beletartozik, szignifikánsan növeli a telomeráz enzim aktivitását, a teloméra fennmaradás lehetőségét és ennek következményeképpen emberi immunsejtek aktivitását is.
Látható, hogy többszörös epigenetikai mechanizmusok segítik a genom stabilitásának fenntartását, illetve ennek ellentéteként a rossz epigenetikus jelzések a genom instablitását eredményezik, hozzájárulva a korosodással járó betegségek kialakulásához és kedvezőtlen lefolyásához. Az új tudomány, az epigenetika eredményei arra is utalnak, hogy a szervi betegségek kialakulását követően kizárólag gyógyszereket alkalmazó orvosi megközelítés rövid-távú, és ma már elégtelen stratégia a korosodó ember számára.
A 21. századi orvoslásnak tehát proaktívvá kell válnia a pato-fiziológiai folyamatok tanulmányozásában biokémiai és molekuláris szinten, hogy felkészülhessen olyan személyre szabott preventív programokra, amelyek magukban foglalják az életmód megváltoztatását is, hogy ezáltal jobban illeszkedjenek mind az elsődleges, mind a másodlagos prevenció epigenetikai igényeihez.
*A genom olyan öröklődési formájának vizsgálata, mely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával.
A Quintess tudósklubjában Dr. Filippo Ongaro a funkcionális és az anti-aging medicina nemzetközi hírnevű specialistája és Dr. Falus András, akadémikus, genetikus beszélget a fentiekről